Néha szóba kerül milyen jó hatással van egy kutya egy gyerekre. És néha egyesekben az a kérdés is felmerülhet mikor szerettem meg a kutyákat ennyire.
Sajnos képem nincs arról a kutyáról. Igen, volt egy kutya aki elhintette az egészet bennem. Eredetileg nem az én kutyám volt. Édesapám társa volt. Én már öregkorában ismertem meg, de rengeteg legendát ismerek róla.
Ám ha nem is lennének azok a történetek, a puszta emlékeimben is olyan kutyaként él aki túlmutat sok fajtársán. Nem láttam még nála fegyelmezettebb, jól neveltebb ebet.
Édesapám minden hova velejárt és fenséges megjelenése miatt, fegyelmezettsége miatt, és persze a különféle trükkök miatt amit tudott mindig akadtak csodálói. Az utcán, a strandon mindenhol.
Egyik kedvencük a "kalap" trükk volt. Ha apám kimondta, hogy kalap, a kutya felpattant és lekapta a közelben lévő sapkáját vagy kalapját. :D
Ezt a kutyát Tasnak nevezték. Tas nem engedte senkinek, hogy simogassák. Legalábbis senkinek akit nem ismert vagy fogadott bizalmába. Viszont soha nem bántott senkit. Pedig történt egyszer, hogy egy kisebbségi asszony nagy szerencséjére (igazából szerencsétlenségére) nyitva találta a kapuajtót. Remek lehetőséget vélt felfedezni, ám Tas másként gondolta. Nem sok időbe telt, a kutya beszorította az udvar egyik sarkába és ott tartotta reggelig. Nem ért hozzá, csak ha megmozdult a nő már vicsorgott, csak ott tartotta mozdulatlanul, hogy reggel ott találják.
Volt Tasnak azonban egy társa is, Buksi. Sajna valamiért nem tudom a fajtáját, talán keverék volt. Egy fehér szőrpamacs volt az a kutya tele élettel és vidámsággal. :) A jin és a jang.
Buksi a strandon mindig végig rohant mindenen, felpiszkált más kutyákat, és mikor azoknak elegük lett villám gyorsan szaladt Tas mögé és kandikált ki a háta mögül. :) Tas persze sosem hagyta, hogy bántsák.
Ezzel a párossal biztos jól lehetett lányokkal ismerkedni. :) Családunk tagjait sokszor hívják különböző indián neveken. És mindig másabbak kicsit. Hallottam már nagyapámról aki taxizot például, hogy úgy nevezték Taxis Laci, vagy az Öreg Fodor, biztos volt édesapámról is sok, de amit megjegyeztem az a Kutyás Gyuszi. Pont azért mert senkinek nem volt olyan társa mint Tas.
Kis gyerek voltam mikor ismerhettem és a trükköket sem láttam már, de sosem felejtem el. Sem Tast, sem Buksit. Biztos hamarabb is találkoztam vele, de a legelső emlékem az róla, hogy magasabb mint én. :D De nem féltem, nem árasztott magából ilyen impulzust, csak ha ő akarta.
Nagyon öregen halt meg, úgy hogy a város aljanépe többször megmérgezte. Ha jól emlékszem utána már Buksi sem volt ugyan olyan vidám. Sajnos már ő sincs köztünk.
Sajnos képem nincs arról a kutyáról. Igen, volt egy kutya aki elhintette az egészet bennem. Eredetileg nem az én kutyám volt. Édesapám társa volt. Én már öregkorában ismertem meg, de rengeteg legendát ismerek róla.
Ám ha nem is lennének azok a történetek, a puszta emlékeimben is olyan kutyaként él aki túlmutat sok fajtársán. Nem láttam még nála fegyelmezettebb, jól neveltebb ebet.
Édesapám minden hova velejárt és fenséges megjelenése miatt, fegyelmezettsége miatt, és persze a különféle trükkök miatt amit tudott mindig akadtak csodálói. Az utcán, a strandon mindenhol.
Egyik kedvencük a "kalap" trükk volt. Ha apám kimondta, hogy kalap, a kutya felpattant és lekapta a közelben lévő sapkáját vagy kalapját. :D
Ezt a kutyát Tasnak nevezték. Tas nem engedte senkinek, hogy simogassák. Legalábbis senkinek akit nem ismert vagy fogadott bizalmába. Viszont soha nem bántott senkit. Pedig történt egyszer, hogy egy kisebbségi asszony nagy szerencséjére (igazából szerencsétlenségére) nyitva találta a kapuajtót. Remek lehetőséget vélt felfedezni, ám Tas másként gondolta. Nem sok időbe telt, a kutya beszorította az udvar egyik sarkába és ott tartotta reggelig. Nem ért hozzá, csak ha megmozdult a nő már vicsorgott, csak ott tartotta mozdulatlanul, hogy reggel ott találják.
Volt Tasnak azonban egy társa is, Buksi. Sajna valamiért nem tudom a fajtáját, talán keverék volt. Egy fehér szőrpamacs volt az a kutya tele élettel és vidámsággal. :) A jin és a jang.
Buksi a strandon mindig végig rohant mindenen, felpiszkált más kutyákat, és mikor azoknak elegük lett villám gyorsan szaladt Tas mögé és kandikált ki a háta mögül. :) Tas persze sosem hagyta, hogy bántsák.
Ezzel a párossal biztos jól lehetett lányokkal ismerkedni. :) Családunk tagjait sokszor hívják különböző indián neveken. És mindig másabbak kicsit. Hallottam már nagyapámról aki taxizot például, hogy úgy nevezték Taxis Laci, vagy az Öreg Fodor, biztos volt édesapámról is sok, de amit megjegyeztem az a Kutyás Gyuszi. Pont azért mert senkinek nem volt olyan társa mint Tas.
Kis gyerek voltam mikor ismerhettem és a trükköket sem láttam már, de sosem felejtem el. Sem Tast, sem Buksit. Biztos hamarabb is találkoztam vele, de a legelső emlékem az róla, hogy magasabb mint én. :D De nem féltem, nem árasztott magából ilyen impulzust, csak ha ő akarta.
Nagyon öregen halt meg, úgy hogy a város aljanépe többször megmérgezte. Ha jól emlékszem utána már Buksi sem volt ugyan olyan vidám. Sajnos már ő sincs köztünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése