Nagyon is helyénvalónak tartom, hogy szót ejtsek a keverék kutyákról. Főleg azután, hogy már írtam a beregszászi kóbor ebekről. Hiszen ők többségében keverék kutyák. Igaz pl.: a kilencvenes években rettentő divatos volt a németjuhász, még jobban mint most. Ám akkor ők valahogy úgy voltak mint a huskyk most. Csak nagyon kevesen tudtak velük bánni. Nem tudom miért, de az emberek nem tanultak a dologból, egy viszonylag jól tanítható engedelmes kutyát sem tudtak rendesen tartani (németjuhász) erre váltottak a huskyra amikhez meg rengeteg türelem, mozgás és tapasztalat kell... Szóval a kilencvenes években sok németjuhász került utcára, mert gazdájuk képtelen volt megnevelni és mikor megnőtt elkergette vagy hasonló. Mai napig felfedezhető az utcán lévő kóbor ebek sokaságán a németjuhász rokonság.
A korcsok, ahogy nevezik általában a keverékeket semmivel nem rosszabb társak a fajtisztáknál. Vannak persze hátrányai ám előnyei is.
Először is gondoljunk bele. Nem egy fajkutyát hoztak úgy össze, hogy tudatosan pároztattak ilyen olyan kutyákat, hogy végül kapjanak egy új fajtát. Ilyen mondjuk a leonberger. Tehát ha mára már fajtán belül tenyésztik őket, kezdetben bizony korcsok voltak.
A keverék ebek szinte mindegyike nagyon szereti a családját. Rettentő kedvesek és barátkozók. Szóval igazi kis aranypofák. Így ha egy kedves társra vágyunk minden további nélkül szerepelhet a listán egy keverék a választásnál.
Ami még mellettük szól az az hogy egészségesebbek a fajkutyáknál. A fajkutyák tenyésztői értelemszerűen a fajtán belül tenyésztenek, és előfordul a belterjesség. A keverék kutyáknál ennek az esélye jóval alacsonyabb.
Továbbá nagyon sokukat könnyű tanítani.
Az egyetlen hibájuk igazából, hogy nem tudjuk előre, hogy milyen fajta jellemzőket fognak hordozni. De ha időt szánunk rá akkor nevelése közben minden kiderül. :D
A keverék kutyák tehát kicsit sem kevesebbek, csak nem tudjuk előre megmondani milyenek is lesznek valójában, mit örökölhettek szüleiktől és mit nem.
Sok helyen egyébként már vannak versenyek és kutya kiállítások külön keverékeknek és ez dicséretes.
Ha valakinek ilyen kutyája van semmiképpen ne kezelje úgy mint egy alantas lényt. Sokszor van az, hogy mert keverék kutyája van valakinek, nem úgy foglalkozik vele mint ahogy egy kutyával kéne. Vagy éppen egyenesen szégyenli. De nem kell, hiszen ellenállóbb kutyája van sok más fajtánál, és biztos lehet benne, hogy nem nehéz tanítani. A rengeteg szeretet ami árad belőlük meg felbecsülhetetlen.
Olyan kutyásoknak ajánlom akik szeretik a váratlant és ismeretlent. :D Hiszen nem tudjuk előre milyen lesz kutyánk. Úgy gondolom ezeket a fajtákat is sétáltatni kell, de ha törődünk velük annyira ragaszkodni kezdenek hozzánk, hogy alig lesz dolgunk a nevelésével és igazi rajongást kapunk. :)
A skála.
Itt teljesen értelmetlen a skála. Hiszen nem tudjuk milyen fokon fog égni a kutyában a mozgáshiány. Legalábbis először. Az első pár napban ez kiderül számunkra. Ha sokat rosszalkodik és szaladgál akkor sokat kell sétáltatni, ha nyugis és odabújós cukorfalat akkor elég csak néha sétáltatni.
Az áráról sem érdemes sokat írni. Vannak keverék kutyák amiknek valamelyik szülő fajkutya, ilyenkor fizetni kell valamennyit. De általában nagyon olcsón hozzájuk lehet jutni.
Bár a legegészségesebb kutyák közzé tartoznak, azért ők sincsenek vasból. :) Tehát oltás és féregtelenítés az kell.
Tehát akinek ilyen kutyája van, kezdjen el törődni vele ha eddig nem tette. És akár kezdő kutyásoknak is tudom ajánlani őket. Meghálálják a szeretetet. :)
A korcsok, ahogy nevezik általában a keverékeket semmivel nem rosszabb társak a fajtisztáknál. Vannak persze hátrányai ám előnyei is.
Először is gondoljunk bele. Nem egy fajkutyát hoztak úgy össze, hogy tudatosan pároztattak ilyen olyan kutyákat, hogy végül kapjanak egy új fajtát. Ilyen mondjuk a leonberger. Tehát ha mára már fajtán belül tenyésztik őket, kezdetben bizony korcsok voltak.
A keverék ebek szinte mindegyike nagyon szereti a családját. Rettentő kedvesek és barátkozók. Szóval igazi kis aranypofák. Így ha egy kedves társra vágyunk minden további nélkül szerepelhet a listán egy keverék a választásnál.
Ami még mellettük szól az az hogy egészségesebbek a fajkutyáknál. A fajkutyák tenyésztői értelemszerűen a fajtán belül tenyésztenek, és előfordul a belterjesség. A keverék kutyáknál ennek az esélye jóval alacsonyabb.
Továbbá nagyon sokukat könnyű tanítani.
Az egyetlen hibájuk igazából, hogy nem tudjuk előre, hogy milyen fajta jellemzőket fognak hordozni. De ha időt szánunk rá akkor nevelése közben minden kiderül. :D
A keverék kutyák tehát kicsit sem kevesebbek, csak nem tudjuk előre megmondani milyenek is lesznek valójában, mit örökölhettek szüleiktől és mit nem.
Sok helyen egyébként már vannak versenyek és kutya kiállítások külön keverékeknek és ez dicséretes.
Ha valakinek ilyen kutyája van semmiképpen ne kezelje úgy mint egy alantas lényt. Sokszor van az, hogy mert keverék kutyája van valakinek, nem úgy foglalkozik vele mint ahogy egy kutyával kéne. Vagy éppen egyenesen szégyenli. De nem kell, hiszen ellenállóbb kutyája van sok más fajtánál, és biztos lehet benne, hogy nem nehéz tanítani. A rengeteg szeretet ami árad belőlük meg felbecsülhetetlen.
Olyan kutyásoknak ajánlom akik szeretik a váratlant és ismeretlent. :D Hiszen nem tudjuk előre milyen lesz kutyánk. Úgy gondolom ezeket a fajtákat is sétáltatni kell, de ha törődünk velük annyira ragaszkodni kezdenek hozzánk, hogy alig lesz dolgunk a nevelésével és igazi rajongást kapunk. :)
A skála.
Itt teljesen értelmetlen a skála. Hiszen nem tudjuk milyen fokon fog égni a kutyában a mozgáshiány. Legalábbis először. Az első pár napban ez kiderül számunkra. Ha sokat rosszalkodik és szaladgál akkor sokat kell sétáltatni, ha nyugis és odabújós cukorfalat akkor elég csak néha sétáltatni.
Az áráról sem érdemes sokat írni. Vannak keverék kutyák amiknek valamelyik szülő fajkutya, ilyenkor fizetni kell valamennyit. De általában nagyon olcsón hozzájuk lehet jutni.
Bár a legegészségesebb kutyák közzé tartoznak, azért ők sincsenek vasból. :) Tehát oltás és féregtelenítés az kell.
Tehát akinek ilyen kutyája van, kezdjen el törődni vele ha eddig nem tette. És akár kezdő kutyásoknak is tudom ajánlani őket. Meghálálják a szeretetet. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése