Afrikai oroszlánkutya

Már rég meglett szavazva a fajta. Jön is a bemutató.

Az afrikai oroszlánkutya minden túlzás nélkül az egyik legbátrabb eb. Másik neve a rodéziai tarajoshátú, mivel a gerince ívén a szőrzete ellentétes irányban nő. 

Jelenleg ők az egyetlen hivatalosan elismert dél-afriakai fajta. Több dologra is alkalmazták, vadászatra, őrző-védő feladatokra egyaránt. Ez sokoldalúvá és jól taníthatóvá tette. 

No de, miért oroszlánkutya? Nos, örző-védő, meg vadászkutya Afrikában. Szerintetetek? :D

Ez a kutya simán neki megy az afrikai nagyragadozóknak, belenéz a halál jéghideg szemeibe, és ő lángoló bátorsággal veti bele magát a küzdelembe. És ha rossz lenne a küzdeni tudása akkor minden bizonnyal már nem létezne a fajta. 

De az évezredes tenyésztés, igen ilyen régi fajta, hiszen már az ókori egyiptomban is megörökítették a fajta képeit, nemes jellemet és kiegyensúlyozottságot adott ezeknek az állatoknak. Lehet sokak bizalmát elvesztem, de ha egy harcos jellemű és értelmes kutyát akar valaki akkor oroszlánkutya a favorit és nem pitbull.

Az oroszlánkutya tanítását már kiskorban is hatékonyan lehet végezni. Remekül okítható, de mint minden komoly kiállású kutyánál náluk is fontos a következetesség. Ha viszont a kutya rájön, hogy haszna származik abból, hogy engedelmes, attól a perctől semmi bajunk nem lesz vele.

Családi kutyának is remek, de csak nagyobb gyerekek mellé. Nem nagyon szereti a figyelmetlen játékot, célzok itt arra, hogy egy pici gyerek azért hajlamos meghúzni a kutya farkát, fülét stb.

A mozgásigénye viszont hatalmas. Sétálgatni szeretnél? Akkor felejtsd el ezt a kutyát. Vagy akkor nagyon sokat sétáljatok. De sokkal inkább alkalmas futó partnernek. És úgy gondolod, hogy ugyan már, elég neki a kert? Hááát, gondolj bele, ez a kutya oroszlánokkal is képes viaskodni, ha nem vezeti le a feszültséget, mert nem törődsz vele, majd talál magának elfoglaltságot aminek nem örülsz majd, teszem azt, kiás pár virágot, bokrot, fát :D, le tudod majd csitítani? Még egyszer mondom, oroszlánokat is legyűr. Gondold végig. :D

Szóval remek kutya, roppant értelmes és sokoldalú, kötődik a családhoz, és védelmezi annak minden tagját és birtokát. Ritkán hangoskodik, de ha igen annak oka van és érdemes odafigyelni. Nagy mozgásigényű, ha sporttársat keresel meg van a párod. Lakásban nem mondanám, hogy tartható. 

Fiszont hajlamos vagyok azt mondani, hogy kezdő kutyások is vállalhatják, kellő odafigyeléssel. 

Dán/német dog

Hosszas keresgélés után, és olvasgatás után, már a múltban rá kellett jönnöm, a dán és néme dog, gyakorlatilag ugyan az. Ha igény van rá, a későbbiekben keresgélek tovább, hogy miért is van ez így.
De be kell valljak valamit. Eleinte csak kötelességből raktam be ezt a fajtát a szavazásba, mert még is csak a legmagasabb fajtáról van szó, néha-néha ott kell lennie. Ám egy idő után, ahogy olvasgattam, egyre szimpatikusabb lett. Nem azt állítom, hogy lesz egyszer egy dogom, de megszerettem a fajtát. Így örülök is, hogy megszavaztátok.

Ahogy említettem a német vagy dán dog a legmagasabb kutyafajta. Ezzel együtt ákár hiszitek ákár nem, a legnagyobb öleb is. A dog nincs tisztában méretével és imád ölbebújni. :)
Eredeti feladata a házőrzés, amit tisztességgel el is végez. Ha egy illetéktelen ember behatol a birtokunkra és ott van egy dog, nos bejutni még bejuthat, de kijutni már nem igen fog. 

Viszont ne rémüljünk meg, ez a fajta egy lágyszívű óriás. Imádja a gyerekeket, és csak azért ajánlanám nagyobb gyerekeknek mert ahogy írtam gyakran nincs tisztában méretével és játék közben minden rosszindulat nélkül a kisebbeket fellökheti.
Ennek megfelelően a tanítását is hamar el kell kezdeni, mert hamar nőnek, és egy 80-90 kilós kutyát nem egyszerű nevelni. Ám a nehézségek tényleg csak a méretéből adódnak, mivel imádja a gazdáját, és nem is szükséges a kemény szavak vagy hangsúly használata, ha jól van nevelve, egy barátságos kérés elegendő. 

Sőt, az az igazság, hogy míg a fizikai fájdalmat olyan jól tűri, hogy gyakran sokáig észre sem vesszük, hogy baj van, a lelki sérelmek nagyon meglátszanak rajta. Például készüljünk fel arra, ha dogot akarunk, hogy a gyerek nevelés is nem várt akadályokba ütközhet általuk, mert a családon belül mindig megvédik a gyengébet. Ők igazi nemes lovagok, akik oltalmazzák az elesetteket és gyengébbeket. Tehát, mikor gyermekünket leszidjuk valami oknál fogva, készüljünk fel, hogy a majd 80-90 kilós kutyánk azonnal a segítségére siet. :D
A leghíresebb dog Scoobi doo, aki szintén méretes, de egy lágyszívű eb. Bár a valóságban bátorságért nem kell a szomszédbe menniük. Abban viszont nem téved a mese, hogy a dog elég sokat tud enni. Erre készüljünk fel pénztárcával, és egészségügyileg sem árt óvatosnak lenni. Gyakori a felfúvódás náluk. Ha közvetlenül evés után, nagy megterhelésnek vannak kitéve akkor a gyomruk könnyen csavarodik, és ez nagyon veszélyes lehet. 

Sajnos ezek a kedves óriások amúgy sem élnek sokáig. Átlagosan 7 évet élnek meg.

Mérete ellenére, bátran ajánlanám kezdő kutyásoknak is, családi ebnek meg kifijezetten ajánlom, de nem kisgyerekek mellé, mert nagy méretével és szeretetével elsöprő lehet, és sajnos rövid ideig él, és egy ilyen kedves barát elvesztése nem a legpozitívabb egy kicsi gyereknek. 

Finn spitz

A finn spitz eredete már a nevéből kiderül. A húszadik században veszélybekerült a fajta, mert egyáltalán nem figyeltek rá. Majd a finn kormány rendeletére létrehoztak egy standardot és ezzel egységesítették a fajtát.
Máig Finnország legkedveltebb kutyája.

A finn spitz vadászkutya, ugató madarász kutya. Skandináviában máig az egyik legkedveltebb vadászkutya.

Nagy fokú önállóságra tenyésztették így kifejezetten önálló, nehéz az idomítása. Ezt kárpótolja a játékossága. Órákig el van egy egyszerű labdával vagy ronggyal.

Nem éppen házőrző típus, jelzőkutyának érzésem szerin meg azért nem a legmegfelelőbb, mert gyakran akkor is ugat mikor elképzelésünk sincs mi oka lehet rá. Így megszokjuk, és mikor tényleg valami baj miatt ugat olyan lehet mint a fiú aki farkast kiállt esete.

A családtagokkal jól kijön, a gyerekekkel is jól elszórakozik, a hatalmaskodás távol áll tőle. Szóval nagyon kedves, barátságos, de független jellem. Az agresszív viselkedés nagyon távol áll tőle

Más állatokhoz már kiskorában hozzá kell szoktatni, mert ha nem tesszük vadászösztöne később győzedelmeskedni fog.

Lakásban nem feltétlenül tartanám, de ez már gazdától függ. Nagy mozgásigénye van amit persze le lehet vezetni és így városban is jól meglehet, de ha nem alakítunk ki vele egy erős kötődést hajlamos lehet elszökni a kaland kedvéért. Viszont aki az udvaron tartaná és szereti a kertjét is, meg a virágokat, az jó ha tudja, ez a kutya imád ásni.

Tisztításával nem sokat kell foglalkozni mivel ő maga is imád tiszta lenni és majdhogynem ugyan annyit tisztálkodik mint egy macska. A szőrének meg egyáltalán nincs meg az a jellegzetes kutya szaga.

Viszont amikor vedlik akkor elég erőteljesen történik. Ha lakásban tartjuk, akkor ez bizony gond lehet.

Szívóssága miatt ha beteg akkor sokszor eléggé későn vesszük észre ezt rajta.

Kezdő kutyásoknak nem ajánlom, lakásba sem, de ez már a gazda döntése. Tapasztalt kutyásnak aki családos ember talán az egyik legjobb választás mondjuk a gyerekek mellé játszótársnak. 

Corgie

A fajta Walesből számazik. Eredetileg két corgie fajta van, de jellemben aligha különböznek, inkább csak küllemben. Ez a két fajta a pembroke welsh corgi és a cardigane welsh corgi. Most inkább a pembroke welsh corgie-ról lesz szó, mert az a legismertebb a kettőből. Az angol királynőnek például 16 példánya van.

A fajtát egyesek szerint Hollandiából vitték Walesbe, ahol marhák és pónik terelésére alkalmazták. Így a fajta bár picit megtévesztő a külleme miatt, de kifejezetten szívósak.
Ha farokkal születnek akkor általában csonkolják.
Nagyon mozgékonyak és igénylik azt, hogy feladatot kapjanak. Ha nem törődünk velük, és azt várjuk tőlük, hogy a lakásban csak heverjenek, hamar a fejünre nőnek. Ilyenkor megpróbálják lefoglalni magukat, és előfordul hogy a vendégek bokájába kapnak, mint annak idején a marhákkal tették, vagy a gyerekeket szeretnék terelgetni. Újabban az is előfordul, hogy a gazda ha tüsszentett vagy köhögött meg akarják regulázni a rendetlenkedőt.
Ebből kifojólag egyértelmű lehet, hogy a lakásban való tartásuk nem éppen ajánlott. Ezt tetézi, hogy a dupla rétegű szőrük erősen vedlik. Persze ez megoldható, heti egy keféléssel.
A corgie tanulékony, akkor jönnek csak elő a rossz tulajdonságai, ha hagyjuk unatkozni, ha munkára bírjuk, vagy trükköket tanítunk neki, akkor kifejezetten engedelmes játéknak fogja fel. Vagy csak sztahanohisták nem tudom. :D
Azok a példányok, amiknek a szőrzete hosszabb az elvárnál azok nem tenyészthetők tovább és kiállításon sem szerepelhetnek.
Egészséges fajta, vannak persze különböző betegségek amik előfordulnak, de nem jellemző. Átlagosan 10-12 évig is élhetnek. Viszont vigyázni kell, mert hajlamosak az elhízásra, úgy hogy csak óvatosan a falatkákkal. :D
Családi kutyának teljesen megfelel, de kis gyerekek mellé nem igazán passzolnak.
Ha nem olyan kutyára vagyunk aki folyamatosan pörög, és igényli az újabb és újabb feladatot akkor nem nekünk való a corgie. Ha viszont ez passzol az életvitelünkhöz akkor kifejezetten jól járunk, lesz egy jópoha, megtévesztően szívós társunk aki feldobja a napunkat. :)

Svájci Fehér Juhászkutya

Mikor a német juhászról írtam még a kezdet kezdetén, talán említettem, hogy Amerikában próbálkoznak a fehér szín tenyésztésével.
Nos azóta sok víz lefolyt a Dunán, és kiderült számomra, hogy ezekből a fehér német juhászokból lett a svájci fehér juhászkutya.
Olykor fehér színnel születő német juhászokat kezdték külön tenyészteni. Kezdetben amerikai-kanadai juhászkutyának nevezték, de hivatalosan valamiért svájci lett. :D Emigráltak az Alpokba. :D
Ennek megfelelően rengeteg mindent örököltek a német juhászoktól. Ugyan úgy remek munka kutyák és remek házőrzők. Leginkább vakvezetésben és lavinakutya ként váltak be.

























Igazából majdnem minden tulajdonsága német juhászos, és bár régen írtam róluk, nem szeretném ismételni magam. Megpróbálom csak azokat a tulajdonságaikat leírnia mi csak rájuk igaz. Bár ezzel lehet a szokásosnál rövidebb leszek.

A svájci fehér roppant játékos kutya. Képes órákon keresztül is futkosni egy labda vagy egyéb elhajítható tárgy után.
A csapott hát kevésbé jellemző náluk, így ritkább a lábfájás.
Tanításuk és képzésük alatt az is feltűnhet, hogy érzékenyebb lelkivilágok van mint a német juhászoknak, így gyengédebb módszerekkel kell élni velük. Talán az az érzékenység az ami miatt olyan játékos és válik be családi kutyaként, gyerekek mellett.
Viszont ez nem azt jelenti, hogy nem lehet megtanítani szinte bármire. Az ügyesség versenyeken egyre gyakoribbak, és mindig jól szerepelnek.
Más állatokkal remekül kijönnek.

Az egyik nagy előnyük, hogy nyáron a fehér szín miatt nem hevülnek túl, kisebb eséllyel kapnak hőgutát.
Ha igazán egyszerűen akarnám elmondani milyenek is ők ezt mondanám: A német juhász a kutyavilág tagadhatatlan sztárja, polihisztora, aki majdnem mindenből ott van a dobogón, a svájci juhászkutya, a kis tesó meg ugyan az csak művész lélekkel. :D

Shiba Inu

Mostani alanyunk a shiba inu Japánból származik és meglehetősen hasonlít az akitára csak kisebb.
Ők az internet sztárjai a rókaképükkel.  A shiba inu nevének jelentése bozót kutya. A fajtát vadászatokra használták, kisebb vadakra mint például madarak, nyulak.
Egyike azon legősibb fajtáknak amik fennmaradtak, és egyben a legkisebb spic fajta.

Az akitához hasonlóan meglehetősen öntörvényű fajta, ami miatt kicsit nehéz idomítani. Azonban sokkal játékosabb az akitánál.
Míg az akita egygazdás komoly eb, addig a shiba inu szintén egy valakihez jobban kötődik, sokkal játékosabb még másokkal is elszórakozik. Viszont igazán kis gyerekek mellé nem éppen az ideális kedvenc.

Igencsak kényes kutyák, már már mint a macskák. Gyakran ők is leállnak tisztogatni magukat. Ebből az is ered, hogy nagyon könnyű szobatisztaságra is nevelni őket.
A mozgásigényük elég nagy, hiába az apró termet.
Bár jól el van egyedül, igényli a társaságot, és jól kijön más állatokkal is. Az viszont igaz hogy a szukáknál előfordul az agresszív viselkedés.

A szőrzete por taszító, és egyébként is ezek a kutyák sokat foglalkoznak maguktól is a tisztaságukkal így nem kell túl gyakran tisztítani. A szőrzetét sem kell gyakran ápolni.
A második világháború idején majdnem kihalt a fajta az élelmiszer hiány miatt. Mára már nem fenyegeti őket ez a veszély.
A Shiba Inu egyáltalán nem való olyannak akinek még nem volt kutyája. Nagyon makacs és önálló. Ha nincs tapasztalatunk akkor felforgatja az életünket, főleg ha lakásba visszük.
Ritkán ugat, de az úgynevezett shiba sikoly néha meglephet minket. Ezzel fejezi ki ha valami nem tetszik neki, vagy a rég nem látott gazdájának örül.

A betegségek általában elkerülik ezt a fajtát, de azért előfordulnak ízületi vagy szem problémák. Egyébként a 10-12 évet is megélik.
A shiba inuk hogy egészségesek legyenek testileg és szellemileg és megéljék ezt a kutyáknál szép kort, elengedhetetlen a rendszeres mozgás. Úgy hogy tapasztalt és sokat mozgó gazdának javasolt.

A magyar agár

Egy olyan mondattal indítok amibe a fajta utáni olvasgatás közben bukkantam: A ragadozók lusták.
Szóval, ragadozó vagyok. :D Mennyivel menőbb ezt mondani, mint azt, hogy lusta vagyok. :D
No de a mostani sztárunk a magyar agár. Már a honfoglaló magyarok is ismerhettek olyan fajtát ami elsősorban a látására és gyorsaságára épített a vadászatok terén. Az agarak ugyanis, nem a szaglásukkal hanem a látásukkal tájékozódnak elsősorban a terepen.

Magyarországon nagyon sokáig nagy hagyományai voltak az agarazásnak. Ahogy a régmúltban egész Európában is. Hunyadi Mátyás kifejezetten szenvedélyesen rajongott az ilyesfajta vadászatokért. A török hódoltság idején sem szűnt meg az agarak sikere, hiszen a közel keleten is ismerik az agarakat, pl.: afgán agár. Sőt, ebben az időben a magyar agár vérvonalába sok keleti jellegű fajta is bekerült.
Előrehaladva a korban nem más mint Széchenyi István is sokat segített a fajtán. Ám mint minden aranykor ez is véget ért. Az 1840-es években már nem volt olyan divatos az agarazás, a kutyákat inkább vetették be versenyeken, amiken az angol agár gyorsabbnak bizonyult. Ekkor a két fajtát olykor keresztezték is.

Majd a szabadságharc utáni időszakban az agarazás ismét kezdett elterjedni, mert ehhez a vadászathoz nem volt szükség fegyverre így fegyverviselési engedélyt sem kellett kérni.
A mezőgazdaság területeinek növekedésével viszont egy idő után nem nagyon maradt hely az agarazásra.
A neten talált források szerint az utolsó hivatalos lovas agarászatot hazánkban 1943-ban, míg az utolsó agaras nyulászatot 1944-ban tartották.
Ezek után nem nagyon volt szem előtt a fajta. A népnek nagyobb gondja is volt mint hogy agár versenyeket rendezzenek, a vadászatokra meg nem maradt hely.
Mostanra persze már magunk mögött hagytunk sok mindent, és az agarak is előkerültek. :)

A magyar agár rövidtávon nem mindig képes felvenni a versenyt az angol agárral. Ám hosszútávon ez már máshogy van. Az angol agár egy rövid sprinter aki nehéz terepen nem túl hatékony. Míg a magyar agár sokkal kitartóbb, és a nehéz terepet is jól tűri. Termetében is robusztusabb.
Jellemében is más a magyar agár. Míg az angol rokona ember központú, addig a magyar agár az erdélyi kopóhoz hasonlóan vadászatok közben gyakran hozott önálló döntéseket, így nem lesz olyan kezesbárány.

A magyar agár mindemellett a keleti kutyáktól örökölte az úgymond igénytelenséget. Nem igényel különös bánásmódot, nincsenek extra "kívánságai".
Vékonynak tűnhetnek, ám ne felejtsük el, vannak hosszú szőrű kutyák is, akik mondjuk egy fürdés után elég gizdának hatnak. :D
Az agarunk vadászkutya, de neten azt állítják jó házőrzésre is. Lakásban is tartható, mert ha éppen nincs semmi amit üldözhetnek akkor át szunyókálják az egész napot. :)
Kissé távolságtartó, érdemes hamar nekivágni a szocializációnak.